🏢 Ingatlan — irodaház-üzemeltetés Élő modell

Alap — a számok mögötti modell

A szimulátor által használt minden összefüggés a forrásával. A feltevésként jelölt állandók szemléltető kalibrációk.

Az épület mint kis hőhálózat: a helyiség levegőjének és a belső felületeknek nincs hőtárolása, a betonszerkezetnek van. A hő minden kapcsolaton a hőmérséklet-különbséggel arányosan áramlik.

air: H_ve(θo − θa) + H_is(θs − θa) + Φ_ia + Φ_HC = 0; surface: H_is(θa − θs) + H_w(θo − θs) + H_ms(θm − θs) + Φ_st = 0; mass: C_m·dθm/dt = H_ms(θs − θm) + H_em(θo − θm) + Φ_m[1][2]

Egy nehéz épület szokásos értékei: a szerkezet a padlófelület minden m²-ére kelvinenként 260 kJ-t tárol, és szorosan kapcsolódik a helyiség felületeihez. A belső hő fele közvetlenül a levegőbe kerül, a többi és a napsütés a felületekre és a tömegbe jut.

C_m = 260 000·A_f J/K, A_m = 3.0·A_f, A_tot = 4.5·A_f, H_is = 3.45·A_tot, H_ms = 9.1·A_m (W/K); Φ_ia = 0.5·Φ_int, Φ_m = (A_m/A_tot)(0.5·Φ_int + Φ_sol)[1][2]

Minden köbméter/másodperc külső levegő 1,2 kW-ot visz el kelvinenként a belső és a külső hőmérséklet különbségére.

H_ve = ρc·(Q_oa + Q_inf), ρc = 1200 J/(m³K)[1]

Fanger komfortmodellje egyensúlyba hozza az ember által termelt hőt azzal, amit konvekcióval, sugárzással, verejtékezéssel és légzéssel veszít. A PMV 0 semleges; a ±0,5 a szokásos komfortsáv, ahol még mindig mintegy 10 % elégedetlen.

PMV = (0.303·e^(−0.036M) + 0.028)·[(M − W) − heat losses(θa, θ_r, v, p_a, I_cl)], θ_r ≈ θs; PPD = 100 − 95·exp(−0.03353·PMV⁴ − 0.2179·PMV²)[3][4]

Szellőzési légmennyiség-eljárás irodákra: egy rész személyenként, egy rész a padlófelület után. Az igényvezérlés a ténylegesen jelen lévő embereket követi.

V_bz = R_p·N + R_a·A = 2.5 L/s·N + 0.3 L/s·m²·A; fixed = V_bz(design 250 people) = 2,125 L/s; DCV = V_bz(N present); purge = 100 % outdoor air (6 m³/s, the AHU limit)[5]

CO₂ egy jól kevert épületben: a használók hozzáadják, a külső levegő hígítja. A szint a C_out + N·G/Q értékhez tart V/Q időállandóval — tervezési légmennyiségnél körülbelül másfél óra.

V·dC/dt = Q(C_out − C) + N·G, G = 0.0048 L/s; C_ss = C_out + N·G/Q, τ = V/Q[6][5][7]

Belső hő: emberek, világítás és irodai berendezések; az ablakokon át érkező napsütés kora délután tetőzik.

Φ_int = 75 W·N + lights 7 W/m² + plugs 10 W/m²·(0.25 + 0.75·N/250); Φ_sol = 100 kW·sin(π(h − 6)/13)·cloud[8]Feltevés: az épület mérete, burkolata, a gépészeti kapacitások, a hőterhelés-sűrűségek, a Carnot-hányad, a ventilátorteljesítmény, a menetrendek és az időjárás egy általános irodaépület szemléltető értékei; a hőmérleg, a komfort, a szellőzés és a CO₂ összefüggései a közzétett összefüggések.

A hűtőgép annál jobban megdolgozik, minél melegebb van kint, a hőszivattyú pedig annál jobban, minél hidegebb — mindkettőt az ideális (Carnot) hatásfok rögzített hányadaként modellezzük.

COP_cool = 0.45·T_e/(T_c − T_e), T_e = 5 °C, T_c = θo + 12 K; COP_heat = 0.45·T_c/(T_c − T_e), T_c = 45 °C, T_e = θo − 8 K[9]Feltevés: az épület mérete, burkolata, a gépészeti kapacitások, a hőterhelés-sűrűségek, a Carnot-hányad, a ventilátorteljesítmény, a menetrendek és az időjárás egy általános irodaépület szemléltető értékei; a hőmérleg, a komfort, a szellőzés és a CO₂ összefüggései a közzétett összefüggések.

A mérő minden 15 percre feljegyzi az átlagteljesítményt; a teljesítménydíj a legmagasabbat számlázza, így egyetlen rossz negyedóra szabja meg a díjat.

P = Q_cool/COP_cool + Q_heat/COP_heat + fans (6 kW + 1.5 kW per m³/s outdoor air) + lights + plugs; billing demand = max over 15-min intervals of P[11]Feltevés: az épület mérete, burkolata, a gépészeti kapacitások, a hőterhelés-sűrűségek, a Carnot-hányad, a ventilátorteljesítmény, a menetrendek és az időjárás egy általános irodaépület szemléltető értékei; a hőmérleg, a komfort, a szellőzés és a CO₂ összefüggései a közzétett összefüggések.

Az előhűtés éjszaka „hideget” tárol a betonban, amikor a hűtőgép hatékony és az igény alacsony; délután a lehűtött szerkezet felveszi azt a hőt, amelyet egyébként a gépészetnek kellene elvonnia.

cool the mass before the peak (θm ↓), then raise the setpoint: H_ms(θs − θm) absorbs part of the afternoon gain instead of the plant[10]

Optimális indítás: minél hidegebb a szerkezet és az időjárás, annál tovább tart a visszaszabályozott állapotból való felfűtés, ezért a gépészetnek annál korábban kell indulnia.

recovery time after setback grows with (θ_set − θm) and with colder weather; plant start = occupancy − recovery time[12][1]

A modell által használt további üzemi állandók.

5,000 m² office, 3 m storeys · windows 800 m² at U 1.8 (H_w 1,440 W/K), opaque envelope 1,000 W/K, infiltration 0.1 ACH · cooling capacity 350 kW, heat pump 300 kW (thermal) · unoccupied limits 15/30 °C · occupancy 07:30–18:30, attendance ~ N(85 %, 5 %) · outdoor temperature cosine + N(0, 0.8 K) hourly · RH 50 %, 0.1 m/s, 1.2 metFeltevés: az épület mérete, burkolata, a gépészeti kapacitások, a hőterhelés-sűrűségek, a Carnot-hányad, a ventilátorteljesítmény, a menetrendek és az időjárás egy általános irodaépület szemléltető értékei; a hőmérleg, a komfort, a szellőzés és a CO₂ összefüggései a közzétett összefüggések.

Véletlenszerűség: magolt mulberry32 generátor; a használt eloszlások — egyenletes, exponenciális (inverz CDF), normális (Box–Muller), Poisson (Knuth). A mag látható és megosztható.

Források

1. ISO 13790:2008 — Energy performance of buildings — Calculation of energy use for space heating and cooling (simple hourly method, 5R1C network, Annex C; Table 12 mass classes) — International Organization for Standardization, 2008
2. Modelica Buildings Library — Buildings.ThermalZones.ISO13790 (Zone5R1C: h_is = 3.45, h_ms = 9.1 W/m²K, gain split; mass classes, e.g. Data.Heavy: 260 000 J/(K·m²), mass area factor 3.0) — Lawrence Berkeley National Laboratory
3. ISO 7730:2005 — Ergonomics of the thermal environment — Analytical determination and interpretation of thermal comfort using calculation of the PMV and PPD indices (Annex D program, Table D.1 check values) — International Organization for Standardization, 2005
4. ANSI/ASHRAE Standard 55 — Thermal Environmental Conditions for Human Occupancy (PMV −0.5…+0.5 comfort zone, PPD < 10 %) — ASHRAE, 2020
5. ANSI/ASHRAE Standard 62.1 — Ventilation and Acceptable Indoor Air Quality (Table 6-1, office space: R_p = 5 cfm (2.5 L/s) per person, R_a = 0.06 cfm/ft² (0.3 L/s·m²), 5 people / 1000 ft²; demand-controlled ventilation) — ASHRAE, 2022
6. A. Persily, L. de Jonge — Carbon dioxide generation rates for building occupants (office occupants ≈ 0.0048 L/s per person; steady-state ΔC = G/Q) — Indoor Air 27(5):868–879, 2017
7. 실내공기질 관리법 시행규칙 별표 2 — 실내공기질 유지기준 (이산화탄소 1,000 ppm 이하) — 대한민국 환경부 (국가법령정보센터)
8. ASHRAE Handbook — Fundamentals, Chapter 18 Nonresidential Cooling and Heating Load Calculations (Table 1: moderately active office work, sensible ≈ 75 W per person) — ASHRAE, 2021
9. Y. A. Çengel, M. A. Boles — Thermodynamics: An Engineering Approach (reversed Carnot cycle: COP_R = T_L/(T_H − T_L), COP_HP = T_H/(T_H − T_L)) — McGraw-Hill, 9th ed., 2019
10. J. E. Braun — Load Control Using Building Thermal Mass (pre-cooling and setpoint adjustment to shift and reduce peak cooling demand) — ASME Journal of Solar Energy Engineering 125(3):292–301, 2003
11. J. McLaren, S. Mullendore — Identifying Potential Markets for Behind-the-Meter Battery Energy Storage: A Survey of U.S. Demand Charges (demand charge on the highest metered interval demand, kW) — NREL / Clean Energy Group, NREL/BR-6A20-68963, 2017
12. J. E. Seem, P. R. Armstrong, C. E. Hancock — Algorithms for predicting recovery time from night setback (optimal start) — ASHRAE Transactions 95(2), 1989